Pár nap nyugit tudhatok magam mögött! Kizártam a külvilágot és önző módon csak magammal foglalkoztam! Gondolkodtam az élet dolgain, és mindeközben mély önsajnálatba merültem! Ez nem jellemző rám, de most igencsak mélyponton voltam… Így, néhány nap pihi után másképp látok sok dolgot! Nem mindig másban kell keresni a hibát, mert az általában bennünk van! Például rájöttem arra, hogy nekem azért nincs pasim, mert én nem akarom, hogy legyen! Tudom, hogy ez így hülyén hangzik de így van, félek… Már harmadszor történik meg velem egymás után, hogy visszautasítom a srácot! Jól néz ki, megfelelő egzisztenciával rendelkezik, intelligens, egy az érdeklődési körünk, szóval látszatra minden passzol! De mégis valami visszatart, valami azt súgja, hogy ne ugorjak megint fejest egy kapcsolatba! Tény, hogy bennem van a hiba, de egyszerűen még nem megy, mert tudom, hogy most még nem tudnám magam elkötelezni! Valami visszatart, valamitől félek!

A másik dolog. Tegnap beszéltem Szabival telefonon és kimondta, ami bennem már hetek óta megfogalmazódott, csak én nem mertem kimondani: a nyáron alig-alig, sőt szinte abszolút nem foguk találkozni… Ez nagyon elszomorított! Mert nagyon fog hiányozni Ő is és a többiek is! Nem fogom kibírni, ha csak nagyon ritkán látlak Titeket! Igyekszem gyakran hazajönni, de hát ez nem csak rajtam múlik! Azért remélem emiatt nem fog elhidegülni a kapcsolatunk, mert ettől nagyon tartok…

Ma volt a nagy nap: érettségi dolgozatok megtekintése! Végre megnézhettük a műveket! Várakozáson felüliek lettek az irományaim! Angol 96%! Ami nagyon jó, tekintve, hogy az a felvételi tárgyam! A szóbelin azért még lesz mit fényesíteni a jegyeken! Viszont ezt az örömöt beárnyékolja egy folt…Tegnap csalódnom kellett valakiben! Vagy már megint csak én reagálom túl a dolgot?! Nem hinném! De mindenesetre az én érzékeny lelkemnek nem tett jót ez a kis incidens! Ennek következtében már alig várom, hogy június 25-e legyen és a a Balcsin legyek “távol” Kaposvártól! De most megyek és belevetem magam a tételekbe!

Mostanában kicsit elhanyagoltam a blogomat, de nézzétek el nekem, mert a héten rengeteg minden történt! Most röviden megpróbálom összefoglalni ezeket a történéseket!

A hétvégén tettem egy rövid kirándulást a Balcsin! És ez akkora hatással volt rám… Balcsi, napfény, strand, vidámság! Előjöttek a tavalyi nyár emlékei, mikor is egy egész a nyarat a Balaton-parton töltöttem. Igaz dolgoztam, de nagyon jóóó volt! ( A barátok hiányát leszámítva! ) És pont ezen a napon hívott fel az ex-főnök, hogy idén nyáron is lenne-e kedvem dolgozni?! Gondolkodási időt kértem, de aztán végül igent mondtam. Vegyes érzelmekkel várom, mert nehéz lesz itthagyni a barátokat, akikkel mostanában hiperjóban vagyok, jóformán össze vagyunk nőve! De majd augusztusban jön a jól megérdemelt pihenés VELETEK a Balcsin! Már annyira, de annyira várom, remélem össze fog jönni!

Ezen a héten sem hazudtoltam meg önmagam! Kedden újfent utolért egy nyári zápor és persze megint nem volt nálam esernyő! Én meg kis nyári felsőben, rövid naciban és flip-flop papucsban indultam neki a városnak! Mire hazaértem olyan voltam, mint aki akkor lépett ki a zuhany alól! De már kezdek hozzászokni, hogy mindig így járok!

Csütörtökön Szabival ismét színházba mentünk! Már kezdem úgy érezni magam ott, mintha hazajárnék! De viccet félretéve, ez a darab is nagyon jó volt, nekem nagyon tetszett! És közben jött egy várva-várt telefonhívás: megszületett az unokaöcsim!!! Nagynéni lettem! A Bercel nevet adták a kis csöppségnek! Szombaton utaztunk is Pécsre, mivel ott vannak kórházban! Olyan aranyos, és annyira pici és törékeny! Már alig várom, hogy hazajöjjenek és babusgassam!

Vasárnap délután egy hatalmasat sétáltam a kutyusaimmal! Mire hazaértünk mind a hárman hulla fáradtak voltunk! Nagyon nagyot sétáltunk az erdőben, nagyon élvezték a kutyuk! Volt, hogy már ők sétáltattak engem!

Egy ilyen jó hét után, már neki kéne állnom tanulni, mert nyakamon a szóbeli érettségi! Úgy tűnik, hogy most egy darabig a szobám rabja leszek!

Mostanra sikerült olyan formába hozni magam, hogy össze tudjam foglalni mi is történt tegnap, azaz péntek éjjel! Az este egy villámgyors program módosítással kezdődött. Eszti helyett Szabi jött és az Estevan party helyett Retro mellett döntöttünk! És nem volt rossz döntés! Megnézve az estevanos képeket, hát nem éppen a mi korosztályunk tombolt ott!  Az estét a Vaszaryban kezdtük egy kis pezsgővel és egyéb finom itókával! Majd a Bianco felé vettük az irányt, mert a többiek megéheztek. ( Én nem tudtam enni, mert alapból is fájt a hasam, és a pezsgő még rontott is rajta picit! ) Mindezek után irány a Rertro! Még egy pezsgő és már kezdődött is a tánci-tánci! A zene most nem volt annyira jó, legalábbis nekem annyira nem tetszett. És gondoltátok volna, hogy Puspán tanár úr Retroba jár? Fél 4 fele indulás haza, elég volt ennyi! De Szabival még sétáltunk egyet a városban, aminek eredményeképpen világosban értem haza! Ezek után teljesen felborult a napom… Alvás fél 12-ig viszont egész nap olyan voltam, mint egy élő-halott. Nem voltam jól! Fáradt voltam és a pocim is fájt még mindig! De most már jobb szerencsére! A mai bulit kihagyom, hogy ki tudjam magam pihenni! Ne haragudjatok!

Megpróbálom röviden összefoglalni, hogy mi történt velem az elmúlt két napban! Szóval, ezzel a jelszóval indultam neki a napoknak, ami többé-kevésbé össze is jött!

Szerda. Éljen az egészség! Uszoda, spinning, és egészséges kaja, sok-sok gyümölccsel vegyítve! Mondanom sem kell, rendesen lefáradtam, de még délután Szaszáztam és Janiztam! Na, és ekkor lőttek a nagy tisztítókúrának. Nem kell félreérteni, nem alkoholizáltam, az nem szokásom ( ), csak kávéztam… (Mégpedig nagyon finom jegeskávét, aminek nem lehetett ellenállni. ) Ismét egy csodás délutánt töltöttünk együtt és, mint mindig most is dőlt belőlünk a hülyeség! Szegény Szaszusból annyira nem, mert a drága egyetlenem beteg! Jobbulást Neked!!!!

A nap fénypontja pedig a BL döntő volt! Remélem ebben a kijelentésben érzitek az iróniát! Hát természetesen a Milan nyert 2:1-re… Ez siralmas! Pedig én annyira, de annyira drukkoltam a Liverpoolnak! Megérdemelték volna a győzelmet! De ezen már kár bánkódni…

Csütörtök. Festők városa kicsiny kis városkámban! Ivory Coast (kaposvári reggie banda!!!) és Jamie Winchester koncert! Én úgy gondolom Ivoryn kicsit lapos volt a hangulat, de a társaság jó volt, csak nehezen oldódott! A két koncert között Isztambul, nagyon-nagyon minimális iddogálás, és a nap szlogenje Gergőtől származik: “Van kajád?” Ha ezt nem kérdezte meg 10szer, akkor egyszer sem! A Jamie Winchester koncerten már jóval többen voltak, és a hőség is kibírhatóvá vált! Én személy szerint nagyon jól éreztem magam, köszi Ádám és Gergő! (Lehet, hogy szombaton folyt.köv.??? )

Sajnos, ma volt szerencsém egy röpke látogatást tenni a kaposvári állatmenhelyen. Nagyon letaglózott amit láttam. Sok szenvedő, kidobott kutyus nem valami nagy ketrecekben! Persze a gondozók minden tőlük telhetőt megtesznek, az életüket ezekre az állatokra áldozzák, de pénz hiányában csak ennyire futja! Engem nagyon megviselt, amit láttam! De nyugtat az a tudat, hogy egy szerencsétlenül járt kutyuson tudtunk segíteni, mert unokatesóm örökbefogadott egyet! Nagyon kis aranyos, nyugis jószág. És a Coctail nevet kapta! A fajtáját nem tudnám megmondani, olyan labrador és husky keverék szerűség! De nagyon édes!!!

Más téma… Már napok óta nem tudom mi van velem, nem vagyok túl jól! Fáj a hasam és szédülök. Remélem nem kerülget engem is az a fránya betegség, amit az öcsém elkapott! Nem lenne valami jó, ha a 30 fokos hőségban a szobám rabja lennék! Úgyhogy szorítást várok ez ügyben, és én is megteszek minden tőlem telhetőt, nehogy rosszabodjon a helyzet, mert pénteken buliii!!! És nekem ott kell lennem!

A mai napomat ezzel a videóval tudnám jellemezni! (Persze nem a végével, hanem a benne levő eszemfuttatással!) Nem szomorú, hanem inkább rapszodikus! Egyik végletből a másikba estem! Volt pár óra, amikor kitörő jókedvem volt és magamhoz tudtam volna ölelni a világot, de olyan is volt mikor csak ültem, zenét hallgattam és agyaltam az ÉLET dolgain! Sokminden átértékelődött bennem, és sok dologban elhatározásra jutottam! Úgy követték a gondolatok egymást a buksimban, mint a videóban a jelenetek! És nem tudom miért, de egész nap ez a film járt a fejemben… Van mondanivalója, az igaz szerelemről és a csalódásról szól! (És Richard Gere játsza a főszerepet! ) Mellesleg ez a kedvenc filmem, de persze csak az Édes november után! Már nem is tudom, hogy hányszor könnyeztem végig ezt a két műremeket! Aki ismeri a filmet (Ősz New Yorkban) annak remélem sok jelenet felidéződik a trailer nézése során!

A mai nap szerencsére viszonylag nyugisra sikeredett, ezért nem is lesz olyan hosszú a mai postom! Nem voltam fenn sokáig az éjszaka, de reggel mégis olyan voltam, mint a mosogatórongy… :S Szédültem, a fejem szét akart esni, és baromira fáradt voltam! Mindezek ellenére nekiálltam a takarításnak ( de persze csak a napi koffein adagom után)! Mondjuk nem túl nagy kedvvel, de muszáj volt, mert már nem látszottam ki a nagy ruha halmok közül! Aztán utána megint bedőltem a pihe, puha ágyikómba, mígnem egy kedves ismerős bejelentette, hogy tiszteletét teszi nálam! Elmentünk a Desire kirándulni, ami nagyon nagy nyugalommal töltött el és a reggeli fáradságot, mintha elfújta volna a lágy tavaszi szellő! Ez a fajta “töltődési módszer” jobbnak bizonyult, mint a “punnyadás a jó meleg ágyikóban egész nap”. Ehhez még rengeteg poén is hozzájött… Csiga-biga araszol az úttesten, mikor visszafelé mész még szegényke az út felénél sem tart… Ja, és háza is volt, tehát nem hajléktalan! ( Tudom, most sokan nem értitek, hogy vajon miről zagyválok itt, de a lényeg, hogy az illetékesek értik! ) Este az én szuper msn-em újfent bemutatkozott: a névnapi képek másik fele harmadszorra sem érkezett meg hozzám! :S De nem baj, nem adjuk fel, holnap újra próbálkozunk! Mindeközben Szabi művészi affinitásának is tanúja lehettem! Igaz, hogy álomhajó helyett álommanót énekelt, de ez biztosan csak azért volt, mert már nagyon fáradt volt szegénykém! Hát, de aki éjek-éjjelén jár haza… 23:38. Jobb lesz, ha már én is megyek, már vár az ágyikóm! ( Jó lesz, ha már végre egyszer rendesen kipihenem magam! )

Szaszusom és Krisz! Nah, már csúszik is lefelé a felső pántja…

Esztim már foglalt… Vagy mégsem?

Khm… Olyan vagy ezen a képen, mint egy megszállott… Mint aki megszállottan gyűjti a Kinder meglepiket!

Ez olyan aranyos! Szerintem.

Ezek lennénk mi!

De ez a néhány kép persze nem adja vissza az este frenetikus hangulatát! Csak ízelítőt nyújtanak! Ha tetszenek (vagy ha nem) akkor tessék kommentelni!

Alapjába véve nem szeretem a viharos időt, de tegnap éjjel jó volt hallgatni ahogy kopognak az esőcseppek az ablakpárkányon! Nem tudom miért, de valahogy nyugtató volt! Nah, ezt a nyugalmi állapotot felváltotta a “ballábbal ébredtem” érzés, és ezt a világvége állapotot überelte az, hogy egész délelőtt elő sem bújt a napocska és fújt az a fránya szél!

De aztán megjött ám a jókedvem! Anyuval shoppingolás, majd Szabival ajándék vásárlás két legjobb barátnőmnek! Mondhatom nagy dilemmát okozott kitalálnunk, hogy mit is vegyünk ennek a két gráciának ( ) de mint mindig, most is helytálltunk! Boltról-boltra rohangálás, agyalás a megfelelő tárgy kiválasztásán, közben jégkrém evészet és nagy dumaparty! Nekem ennyi elég is volt a boldogsághoz! Hát igen…Őt is nagyon szeretem! Még jó, hogy Ő itt lesz jövőre és Tőle nem kell búcsúzom, mert, hát elég nehéz lenne!

Fél kilencre volt megbeszélve a találkozó a többiekkel, de mi Szabival kb 8-ig csináltuk az ajándékokat…Szóval, picit elkéstünk, de sebaj, mert a többiek is késtek! Az ajándék nagyon elnyerte a csajszik tetszését, Szaszusom szeme még könnybe is lábadt! ( Imádkoztam, hogy nehogy kicsorduljon a könnye, mert akkor nálam is eltörik a mécses! Ez is a hiper-szuper érzékenységemet mutatja! ) Jó kis társaság gyűlt össze, ott volt mindenki, akit szeretek! Vöri bor, pizza, boli spagi, Kinder tojás evés illetve sok-sok móka, ezekkel lehetne jellemezni az estét! Egy momentumra visszatérnék: Kinder tojás! Mi már délután kezdtük a Szabival a Kossuth téren! Izgatott bontogatás, meglepi összerakás, és csoki evés! Visszatértünk pár pillanatra a gyerekkorba! Jók voltunk, ugye Szabikám! Nah, de visszatérve az estére, én nagyon jól éreztem magam Veletek, ennyit már rég nevettem, ennyi hülyeséget már rég hallottam és ilyen finom bort már rég ittam! Ezek után mit kívánhatnék még? Hát azt, hogy az ilyen estékből még nagyon-nagyon sok legyen! Mert nagyon szeretlek Titeket! Egytől-egyig!!! ( Képek is lesznek, amint Szaszusom átküldi őket nekem! )